Az immunrendszer erősítése mellett a bélflóra a kórokozókkal szembeni védelemért is felelős. Hogy egyensúlyban maradjon, pro- és prebiotikumokra van szükségünk, akárcsak akkor, amikor ott a káros baktériumok elszaporodtak.
A probiotikumokról dióhéjban
Probiotikumoknak azokat a baktériumokat nevezzük, amelyek a szájon keresztül bejutva, a beleket elérve, ott megtapadva jótékony hatást fejtenek ki a szervezetünkre. Ezek kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A tejsavbaktériumok legismertebb törzsei a Lactobacillus, kisebb részben pedig a Streptococcus-nemzetséghez tartoznak.
Fő jellemzőjük, hogy nagy számban élik túl a gyomorban levő sav, illetve az emésztőenzimek és epesavak pusztító hatását, azaz a vastagbélbe élő állapotban jutnak el. Itt aztán képesek megtapadni és elszaporodni, kolonizálódni.
Probiotikumot vihetünk be a szervezetünkbe táplálék, így például joghurtok formájában, de akár étrend-kiegészítők segítségével is, melyek fogyasztásával a bélflóra egyensúlyát állíthatjuk helyre, illetve erősíthetjük immunrendszerünket is, például az allergiás megbetegedésekkel szemben, vagy az autoimmun kórképek megelőzése érdekében.
Mindent a prebiotikumokról
A probiotikumok szaporodását, a káros baktériumokkal szembeni túlsúlyba kerülését segítik a prebiotikumok, melyek ez előbbiek kizárólagos tápanyagai. Nevezzük őket bifidus- vagy bifidogén faktoroknak is, melyek 2-9 egyszerű cukorból felépülő oligoszacharidok. A szervezeten "érintetlenül" átjutnak, egészen a vastagbélig, így lehetnek az ott jelenlevő probiotikumok tápanyagai.
Természetes állapotban számos élelmiszerben előfordulnak, így a hagymafélékben, az articsókában, a zabpehelyben, a búzában, az anyatejben és az érett sajtokban is.
Kettő az egyben: a szinbiotikumok
Együttesen szinbiotikumnak hívjuk a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét, vagyis az olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.
Mikor lehet szükség a pro- és prebiotikumokra?
Érdekesség
Probiotikumot az antibiotikumok felszívódása után érdemes bevenni, azaz legalább 2-3 órával a gyógyszer bevétele után. A probiotikumszedést az antibiotikumkúra után még egy hétig érdemes folytatni!
Akár az egyoldalú táplálkozás, akár a különféle fertőzések (pl. gyomor- vagy bélhurut) vagy az antibiotikumos kezelés, esetleg a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás, stressz is felboríthatja a bélflóra egyensúlyát. Ilyenkor a helyreállítás kéttényezős: a károsító tényezőket meg kell szüntetni, a károsodott flórát pedig helyreállítani.
A probiotikumos készítmények gyakori fogyasztásával csökkenthető az ún. rossz, azaz LDL koleszterin szintje is, és eredménnyel alkalmazhatók a nyáron gyakran fellépő ún. "utazók hasmenése" megelőzésére is.
Számos tejes élelmiszerben, tésztafélékben, húsáruban, de az anyatejben is találhatunk hasznos baktériumokat és olyan vegyületeket, melyek a jótékony baktériumok életéhez, szaporodásához nélkülözhetetlenek.
A bélflóra lakói
Az emberi szervezet maga is élettér: számtalan apró élőlénynek ad helyet. A gyomor-bélrendszerünkben például nagyszámú és hatalmas mennyiségű mikroorganizmus él - ezeket nevezzük bélflórának. A bélflóra hozzávetőlegesen kb. 400-500 különböző fajtájú baktériumot tartalmaz. Ezen mikroorganizmusoknak csak egy része kórokozó; nagy része jótékony hatású, sőt elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. E jótékony, hasznos baktériumok, (például a bifidobaktériumok és a lactobacillusok) arányának felnőtt embernél körülbelül a 40-45 százalékot el kellene érnie, ezzel szemben helytelen táplálkozási és életviteli tényezők következtében a magyarországi felnőtt lakosság általában 12 százalék körül mozog, sőt egyes csoportok esetében még kevesebb.
A hiányos vagy helytelen táplálkozás, rossz emésztés, a környezetszennyező anyagok, egyes gyógyszerek (főként az antibiotikumok!), bizonyos tápanyagok iránti egyedi intolerancia illetve allergia és a tartós stressz felboríthatják ezt az egyensúlyt, jelentős mértékben károsítva a bélflórát. A béltraktus higiéniájának helyreállítása egészségünk fenntartásának és sok rendellenesség kezelésének egyik legjelentősebb előfeltétele.
Probiotikus élelmiszerek
Az egészséges bélflóra helyreállítása megfelelő baktériumok bevitelével már régóta ismert. Ez történhet akár erjesztett élelmiszerek (mint pl. a joghurt), vagy élő baktériumkultúrát tartalmazó készítmények formájában. Ma már számos élelmiszer "gyárilag" tartalmaz probiotikus összetevőket, ezeknek viszont egyik hátránya, hogy a benne található baktériumok még hűtött tárolás esetén is viszonylag gyorsan elpusztulnak. Az e célra kifejlesztett kapszulák alkalmazásakor ez kiküszöbölhető. A probiotikum, ökobiotikum, szimbiotikum kifejezések olyan termékeket írnak le, amelyek élő, aktív baktériumflórát tartalmaznak és segítenek helyreállítani a bélflóra egészséges egyensúlyát.
A albán csoda: joghurt
Az 1900-as évek elején egy orosz tudós, Ilja Mecsnyikov felfigyelt arra, hogy a balkáni hegyekben, ahol a pásztorok a savanyított kecsketejet (joghurtot) nagy mennyiségben fogyasztották, az európai átlagnál nagyobb számban éltek száz év körüli idős emberek. Azzal magyarázta, hogy a joghurt fogyasztása megváltoztatja az ember vastagbelében zajló rothadás folyamatát, antitoxint termel, jótékonyan hat a bélflórára és ezáltal meghosszabbítja az életet. Felfedezéséért a jeles gerontológus Nobel-díjat kapott. És valóban: minden joghurt kitűnő protein-, kalcium- és B2-vitamin-forrás, ugyanakkor viszonylag kevés kalóriát tartalmaz. Azok a savanyú tejtermékek pedig, melyekben élő joghurtkultúra is van, további előnyökkel szolgálják egészségünket. Így a legújabb kutatások is megerősítették: a joghurtfogyasztás csökkenti egyes betegségek (például a vastagbéldaganat) kialakulásának kockázatát, megszabadítja a szervezetet a mérgező anyagoktól, és egyensúlyban tartja a bélflórát. Ezenkívül erősíti az immunrendszerünket, és csökkenti a vér koleszterinszintjét.
A lázas, gyulladásos betegségekre kapott antibiotikumok nem csak a kórokozókat pusztítják el, hanem a hasznos bélflórát is. Évtizedekig az antibiotikumok okozta negatív mellékhatások megszüntetésére javasolták a joghurtfélék fogyasztását. A joghurtok körülbelül napi félliteres mennyiségben hatásosak igazán, mert a bennük lévő hasznos baktériumoknak csak mintegy tizede jut le a bélbe, túlélve a gyomorsav és az emésztőenzimek támadását.
Segítő élelmiszerek
A probiotikumok "élő" élelmiszer-alkotórészek, amelyek jótékony hatással vannak az ember egészségére. Leggyakrabban a Laktobacillus és Bifidobaktérium csoportba tartozó baktériumok, élesztőgombák képesek a betegséget okozó baktériumok elszaporodását, méreganyag-termelését megakadályozni, az immunrendszert serkenteni, szerepük van fertőzések megelőzésében. Tej, tejtermékek, ezek között is kivált a savanyított tejtermékek, érlelt sajtok, az élőflórás joghurtok, húsáruk, italok, általában az úgynevezett fermentált élelmiszerek tartalmazzák.
Egyes megfigyelések arra utalnak, hogy ha ezeket a probiotikumokat visszatelepítjük, gyógyhatást érhetünk el számos betegségben, például laktózérzékenységben, hasmenésben, gyulladásos gyomor- és bélbetegségekben, az allergia és a fogszuvasodás megelőzésében.
"Táptalajra" is szükség van
A barátságos baktériumoknak is megfelelő táplálékra van szüksége: erre szolgálnak a prebiotikumok. Ezek olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a tápcsatorna felső szakaszában előforduló emésztőenzimek nem hatnak, így a vastagbélbe eljutva kedvező életfeltételeket nyújtanak a bélben található egészségvédő mikrobák szaporodásához (ilyenek például az úgynevezett oligoszacharidok és a laktulóz). Számos tejes élelmiszerben, tésztafélékben, húsáruban, de az anyatejben is (inulin) megtalálhatók.
A prebiotikumok gazdag forrásai: a csicsóka- és a cikóriagyökér, a vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, bab, borsó, zabpehely, búza, banán, tej és az érett sajtok.
A szimbiotikumok olyan alkotórészek, amelyek kombinálják a probiotikumokat és a prebiotikumokat. Ezek leginkább tejtermékekben fordulnak elő. E három élelmiszer-összetevő a funkcionális - bélflórát kedvező módon változtató - élelmiszerek körét alkotja.
Kényes egyensúly
Nagyon sok tényező befolyásolja negatív irányba a bélflóra összetételét, így pl. a szennyezett, illetve a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az antibiotikumos kezelés, a besugárzás, a stresszes életmód, az utazási izgalmak mind a probiotikumok pusztulásához vezethetnek. Ezekben az esetekben külön figyelni kell a probiotikumok újratelepítésére, azok bevitelére alkalmas élelmiszerek, illetve probiotikumos készítmények fogyasztása által.
Rengeteg olyan élelmiszert lehet kapni, melyekben jótékony hatású baktériumok is vannak. Érdemes azonban megvenni, megenni ezeket, vagy teljesen felesleges, hogy a probiotikumokat pótoljuk?
A probiotikumok, azaz a beleinkben tenyésző, kedvező hatású mikroorganizmusok elengedhetetlenek az egészségünkhöz, például az emésztésünk vagy az immunrendszerünk megfelelő működéséhez. Szerepet játszanak a tápanyagok lebontásában, a vitamintermelődésben, az immunrendszer erősítésében, illetve a kórokozók elpusztításában. A probiotikus baktériumok képesek túlélni a gyomorsav és a vékonybél emésztőenzimjeinek pusztító hatását, és a vastagbélben elszaporodva, védenek a káros mikroorganizmusoktól, erősítik az immunrendszert, és egyszersmind a béltraktus működését is szabályozzák.
A káros bomlástermékeket termelő rothasztó baktériumok túlsúlya vastagbélrákhoz, májkárosodáshoz, irritábilis bél szindrómához, candidiasishoz, gyakoribb bélfertőzésekhez, emelkedett vérkoleszterint szinthez vezethet, míg a hasznos baktériumok ezt ellensúlyozni képesek, megakadályozzák ugyanis a patogén baktériumok elszaporodását. Ezért fontos, hogy kiegyensúlyozott legyen a bélflóránk állapota.
A probiotikumok pusztítói
A barátságos baktériumok (melyek a legtöbbször az elfogyasztott ételekkel kerülnek a szervezetünkbe) sajnos nem örökéletűek. Élettartamuk is csupán néhány hét, és ezek az elpusztult mikroorganizmusok alkotják a szervezetünkből kikerülő salakanyag közel felét - ezért gondoskodnunk kell az állandó utánpótlásról, azért is, mert igen könnyű elpusztítani őket. Bizonyos hatásokra, mint amilyen az egészségtelen életmód, a rendszertelen étkezés, a túlzott alkoholfogyasztás, a környezeti ártalmak vagy az antibiotikumos kezelés, elpusztulhat a bélflóra jelentős része, aminek következtében a bélben túlzottan elszaporodhatnak a patogén baktériumok, ekkor emésztési probléma, krónikus fáradtság és izomfájdalom léphet fel.
Visszaszerezni, ami elveszett
Az egészséges bélflóra helyreállítása megfelelő baktériumok bevitelével viszonylag könnyen és gyorsan megtörténhet. A kedvező hatású mikroorganizmusokat megszerezhetjük akár erjesztett élelmiszerek, akár élő baktériumkultúrát tartalmazó készítmények formájában.
Az erjesztett élelmiszerek közé tartoznak a savanyított tejtermékek, az érlelt sajtok, a joghurt, a savanyú káposzta, de az Ázsiában népszerű miso is. Napjainkban pedig egyre több élelmiszert dúsítanak probiotikumokkal. Ezek az ételek nemcsak ízletesek (ráadásul, elég sokféléből lehet válogatni, mindenki megtalálhatja a számára legkedvesebbet), de egészségesek is, hozzájárulhatnak az egészséges bélflóra megteremtéséhez, illetve fenntartásához. A legnagyobb hátrányuk azonban az, hogy a bennük található baktériumok igen érzékenyek a környezeti hatásokra, és még hűtött tárolás esetén is viszonylag gyorsan elpusztulnak. Ezért mindig figyeljünk (a szokottnál is jobban) a probiotikummal dúsított vagy fermentált ételek szavatossági idejére, hiszen azon túl már nem fejtik ki jótékony hatásukat!
A kedvező hatású baktériumoknak is megfelelő táplálékra van szüksége, ezek az úgynevezett prebiotikumok. Ezek olyan nem emészthető összetevők, amelyek a vastagbélbe eljutva kedvező életfeltételeket nyújtanak a bélben található egészségvédő mikrobák szaporodásához (ilyenek például az úgynevezett oligoszacharidok). Ahhoz, hogy a probiotikumok kifejthessék teljes hatásukat és "jól érezzék" magukat, változatos és a számukra fontos prebiotikumokban gazdag étrend a szükséges! A prebiotikumok gazdag forrásai a csicsóka- és a cikóriagyökér, a vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, bab, borsó, zabpehely, búza, banán, tej és az érett sajtok. Ha ezeket nem szívesen, vagy nehezen tudjuk beilleszteni az étrendünkbe, akkor érdemes olyan probiotikumos készítményt választani, amely tartalmaz prebiotikumot is.
