A kerttulajdonosoknak sok gondot okoz az ősszel lehulló nagy mennyiségű falevél. A lehullott falevelek elégetése pedig nemcsak tilos ma már, de azon túl, hogy szennyezi a levegőt, az elégetett falevelek nem kerülnek vissza közvetlenül a természetes tápanyag körforgásba, és ezáltal igen sok hasznos tápanyagtól fosztjuk meg kertünk növényeit, melyet később kénytelenek leszünk drága pénzen vett szerves trágyával és egyéb talajjavító anyagokkal vagy rosszabb esetben műtrágyával pótolni annak érdekében, hogy kertünk növényei szépek maradjanak.
Hazánkban széles körben elterjedt „ népbetegség ” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves-anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét . Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Sajnos a kerti hulladékok elégetése során a mérgező, perzisztens vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldben műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami egészségünkre káros.
Mit okoz a részecskeszennyezés?
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az európai részecske-szennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16200 ember hal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés. Ez azt jelenti, hogy minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt. Ebben a tekintetben első helyen állunk Európában. Megjegyezzük, hogy korábbi tanulmányokból ismert: a légszennyezés miatt betegen eltöltött napok száma ezerszer-tízezerszer magasabb, mint a halálozások száma.
Környezet- és pénztárca kímélő megoldás a sokak által ismert komposztálás. Habár szinte minden kerttulajdonos számára ismert eljárásról írunk, mégis viszonylag kevesen aknázzák ki a benne rejlő lehetőséget, tartva attól, hogy sok munkát vagy éppen nagy szakértelmet vagy előkészületet igényel. Ezt a tévhitet szeretnénk eloszlatni néhány gyakorlati tanáccsal, melyek között talán azok is találnak hasznos információt, akik már korábban is komposztálták a kertjükben és háztartásukban keletkező szerves hulladékokat.
A sikeres komposztálás legfontosabb feltétele, hogy tudjuk, mely anyagok kerülhetnek bele a komposztba és melyek, azok, amelyeknek a felhasználását mindenféleképpen mellőzzük.
A szerves eredetű anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók:
Mit NEM szabad a komposztba dobni?
Törekedni kell a helyes C : N arány kialakítására, mert ez felgyorsítja a komposzt érését és elősegíti, hogy jó minőségű komposztot tudjunk előállítani. Ez úgy érhető el, hogy a zöld (főként konyhai hulladék és frissen nyírt fű) és barna (főként kerti vázanyagok, gallyak, ill. szalma) hulladékokat megfelelő arányban (3/4:1/4) keverjük egymással.
Ügyeljünk a szerkezetességre (struktúrára) is.
A konyhai hulladékokhoz és fűnyiradékhoz mindig jó szerkezetű ún. vázanyagokat, pl. gallyakat, forgácsot kell hozzákeverni! A házi komposztálás során talán a legfontosabb a nyersanyagok összetétele. A kerttulajdonos akkor éri el a helyes keverési arányt, ha az év folyamán minden szerves hulladékot komposztál, ami a ház körül keletkezik. A finom anyagokat a durva szerkezetűvel, a nedveset a szárazzal, a zöldet a barnával kell keverni!Ez az egész év folyamán egyenletesen nem valósítható meg, mert az egyes hulladékok az évszakoktól függően eltérő mennyiségben keletkeznek. Tavasszal és nyáron sok a konyhakerti zöld, friss hulladék, ősszel pedig a barna hulladék képződik nagyobb mennyiségben. Szerencsére ez utóbbi, nagyrészt száraz, fás anyag (ágak, gallyak), ezért gond nélkül tárolható mindaddig, amíg megfelelő mennyiségű zöld, friss hulladék keletkezik.
A különböző szerves anyagok C-N viszonya szárazanyagban:
| Szerves tömeg | Szén | nitrogén |
| vizelet | 0,8 | 1 |
| trágyalé | 2-3 | 1 |
| fekáliák | 6-10 | 1 |
| zöld növényi részek | 5-15 | 1 |
| feketeföld | 5-20 | 1 |
| trágyakomposzt | 10-20 | 1 |
| vágott fű | 10-15 | 1 |
| mezőgazdasági haszonállatok trágyája | 10-15 | 1 |
| trágyarakás | 10-15 | 1 |
| hüvelyes növények szalmája | 10-20 | 1 |
| lucerna/ köztes termény | 15-25 | 1 |
| szalmaszegény friss trágya | 20-25 | 1 |
| konyhai hulladékok | 20-25 | 1 |
| szalmában gazdag trágya | 25-30 | 1 |
| fekete tőzeg | 30-40 | 1 |
| városi szerveshulladék | 30-40 | 1 |
| falevél | 30-50 | 1 |
| gabonakorpa | 30-50 | 1 |
| gabonatönköly | 50-80 | 1 |
| gabonaszalma | 50-150 | 1 |
| állott fűrészpor | 150-250 | 1 |
| fűrészpor | 250-500 | 1 |
Ahhoz, hogy a szerves anyagot növények rendelkezésére álló tápanyaggá lehessen átalakítani, a mikroorganizmusoknak nitrogénre van szükségük. Ezért van a komposztálásra és erjesztésre váró szerves hulladékoknak egy megfelelő C-N viszonyra (30:1) van szükségük(különböző szerves anyagok jó keveréke igen fontos)
Már messziről megérezhetjük, ha valami nincs rendben, ugyanis a rothadó anyagok szaga jellegzetes. A rothadás hátterében az oxigén (levegő) hiánya áll vagy pedig a komposzt tetején hagyott csont, hús, illetve egyéb főtt ételek maradéka. Ilyen esetben adjunk több vázanyagot a komposzthoz!
Kézbe véve egy marék komposztot, megállapíthatjuk annak nedvességtartalmát (marokpróba). Ha összenyomjuk az anyagot, és abból nedvesség préselődik ki, túl nedves (száraz anyagot kell hozzákeverni), ha morzsalékossá válik, túl száraz, locsoljuk meg. Optimális esetben, a markunkban tartott anyag olyan, mint egy nedves szivacs. Szükség esetén fedjük le vagy nyissuk ki a komposzthalmot. Szemmel is jól látható, ha jó minőségű, laza, barnás színű a komposzt, melyben giliszták és apró rovarok tevékenykednek. A sárszerűen összeragadt, tömörödött, fehéren fénylő penészréteg intő jel arra, hogy rosszul csináltunk valamit.
És a kártevők?
Sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja. A tökéletes komposzt pedig ugyanúgy termel, mint azt a növény élő állapotában tette.
Már esett szó a komposztok kedvező talajtani és növényélettani hatásáról. De nem minden komposzt egyforma! A komposzt minőségét alapvetően az határozza meg, hogy milyen nyersanyagokat használtunk fel, és gondosan végeztük-e el az ápolási munkákat. Ha helyesen állítottuk össze a halmot, gondosan forgattuk, és kellő mértékben felhevült, szinte bizonyos, hogy egy év alatt jó minőségű, főként nitrogént, foszfort, káliumot és mikroelemeket tartalmazó komposztot kapunk. A komposztban lévő tápelemek ellenállóbbá teszik a növényeket a kórokozókkal szemben, egészségesebbek lesznek, és több termést hoznak. A komposzt szerkezete révén is javítja a talaj tulajdonságait, ugyanis az lazábbá válik, gyorsabban felmelegszik, jobban tudja tárolni a vizet és a hőt; így növeli annak termékenységét. További veszélyforrást jelenthet, ha erősen fertőzött növényi részeket komposztálunk, mert nem biztos, hogy a halomban olyan magas hőmérséklet alakul ki, amely elpusztítja a növényi részeken található kórokozókat. Ezért a beteg növényeket lehetőleg ne tegyük a komposztba. Hasonló a helyzet a felmagzott gyomokkal. Bár komposztálhatók, célszerű azokat néhány napig a tűző napra kitenni, száradni, hagyni, felaprítani és kis mennyiségben a komposzt közepében elhelyezni. A komposztot felhasználhatjuk a fák, bokrok és a veteményeskert ágyásaiban, de a balkonládákban és szobanövények cserepeiben is. Nem mindegy azonban, hogy milyen komposztot használunk fel! Kb. 3 hónap alatt friss komposzt keletkezik. Kb. 12 hónapot kell várni ahhoz, hogy érett komposztot kapjunk. A friss komposzt még nem teljesen átalakult, ezért a növények gyökérzetére, növekedésére káros anyagokat tartalmazhat. Az érzékenyebb növények (zöldségfélék, szobanövények stb.) földjébe mindig kész komposztot tegyünk!
Érzékszerveink segítségével könnyen megállapítható, hogy a komposzt:
A komposztot felhasználás előtt rostáljuk át! A nagyobb, nem teljesen lebomlott részeket adjuk hozzá a még nem kész komposzthoz vagy a következő alkalomig tegyük félre. Ne használjuk fel a rostán fennmaradt részt a kertben, a cserepekben! A kész komposztot tavasszal, nem sokkal a vetés előtt célszerű kijuttatni, és a felszínen eldolgozni. Semmiképp ne forgassa vagy ássa mélyre a komposztot!Tíz négyzetméternyi területre 5-10 liter komposztot szórjunk ki, ez kb. 2 mm-es vastagságú komposzt-réteget jelent.A szobanövények cserepébe 1-3:1 arányban keverjük a komposztot, attól függően, mennyire tápanyagigényes a növény. A csurgalékvizet, ha tudjuk, fogjuk fel, mert az magas koncentrációban tartalmaz tápanyagokat, ami a talajvízbe, közeli patakokba kerülve szennyezheti azt, viszont vízzel keverve és kiöntözve hasznos lehet a növények számára.
Az emBIO mikrobiológiai készítménnyel a kevésbé rutinosak is könnyen és a hagyományos komposztkészítési eljárásnál lényegesen rövidebb idő alatt készíthetnek tápanyagokban gazdag, természetes talajjavító anyagot. Mindez a készítményben található hasznos mikroorganizmusok hatékony lebontó és tápanyagmegkötő képességének köszönhető.
Általában 1m3 szerves anyagra 1-4 liter emBIO-t kell kijuttatni lehetőleg egyenletesen eloszlatva és vízzel hígítva úgy, hogy a végső keverék kb. 35% nedvességtartalmat érjen el. Az alkalmazandó emBIO oltóanyag mennyisége függ a komposztálandó anyag összetételétől (már bomlásnak indult vagy könnyen romló anyagok többet igényelnek). A légmentes komposztálás feltételeit úgy állíthatjuk elő, hogy a levegőt kipréselve a keverékből légmentesen zárható tartályban vagy fóliával letakart dombokban hagyjuk érni. Forgatás a komposztálás ideje alatt azért lehet csak szükséges, hogy a durvább, nagyobb szerkezetű elemek fizikailag is tovább aprózódjanak, ez esetben azonban m3-enként 1dl emBIO-t szükséges a komposztba keverni, hogy az anaerob folyamatok ismét beinduljanak. A komposzt halom belső hőmérséklete jelzi az ideális légmentes folyamatokat (40 C° fölé a melegedés nem jellemző), ha magasabb az azt jelenti, hogy sok levegő maradt a keverékben.
Tisztán zöld növényi hulladékok esetén 1 tonna zöld részhez 3-4 liter emBIO kerül beoltásra. Például 50-50% zöld növényi hulladék és ételmaradék (vagy egyéb mezőgazdasági hulladék, pl. állati ürülék) keverékénél 1 tonna anyaghoz 3-4 liter emBIO-t, majd 2 hét múlva ismét ugyanennyit keverünk be.
Hullott falevelek komposztálásakor 50 kg falevélhez 1 liter emBIO-t keverünk annyi vízzel, hogy az optimális nedvességet elérjük. Az anaerob körülmények között emBIO-val megerjesztett anyag rövid időn belül a talajba bedolgozható, ott már nagyon gyorsan átalakul.
Néhány jó tanács, ha nem úgy sikerül…
Túl sok a rovar: légy, muslica a komposztáló körül!
Miért?
A legyeket, muslicákat az „orruk” csalogatja a komposztálóhoz. Ezek a rovarok kedvelik a gyümölcssavak szagát, ilyen anyagok keletkeznek a komposztálás során és a gyümölcsök rothadásakor. Ha meleg az idő és kedvezőek a szélviszonyok, ezek a szagok felerősödnek, odavonzzák a rovarokat.
Mit tegyek?
Ne hagyja sokáig állni a hulladékot, lehetőleg minél korábban öntse a komposztra!A friss konyhai hulladékot mindig fedje be lombbal, szalmával, forgáccsal!
Nem lesz forró a komposzt!
Miért?
A komposzt hőmérséklete a mikroorganizmusok tevékenysége következtében emelkedik. Ahhoz, hogy ezek a parányi élőlények aktívan dolgozhassanak, friss tápanyagokra van szükségük. A tápanyagokat a megfelelő arányban kell összeállítani (C:N:=25:1), vagyis megfelelő nyersanyagokat kell jól felaprítani és összekeverni! Mit tegyek? Forgassa át a komposztot és adjon hozzá friss, fehérjedús anyagot (fűnyiradékot, konyhai zöldhulladékot)! Akkor se keseredjen el, ha nem emelkedik meg jelentősen a hőmérséklet. Hidegen is lehet komposztálni, csak akkor sokkal tovább tart a folyamat: 1-2 év, mire érett komposztot kapunk.
A komposztáló bűzlik!
Miért?
Akkor keletkeznek kellemetlen szagok, ha nem komposztálódik, hanem rothad az anyag. Általában akkor kezd el rothadni, ha túl nedves. Akkor is kellemetlen szagot áraszthat a komposzt, ha olyan anyagot teszünk bele, amelyik már rothadásnak indult. Mit tegyek? Ne hagyja sokáig állni a nyersanyagokat, minél hamarabb öntse azokat a komposztra! Biztosítsa a komposzt levegőzését, tegye lazán egymásra az anyagokat, jól keverje át azokat! Többször forgassa át a komposztot!
Nem kezd komposztálódni az anyag!
Miért?
A komposztálást a természet maga végzi. Csak akkor indulnak el a lebontási folyamatok, ha az ezt végző élőlények számára biztosítottak a megfelelő körülmények: tápanyag, levegő, nedvesség. Mit tegyek? Nézze meg, hogy biztosítottak-e ezek az alapvető körülmények!Van-e elegendő és megfelelő tápanyag (komposztálható hulladék, nyersanyag)? Ellenőrizze (marokpróbával), hogy nem túl száraz/nedves-e a komposzt!Aprítsa fel a nyersanyagokat!Szórjon a komposzthoz földet/segédanyagot!
Túl nedves a komposzt
Miért?
A komposzt összerakásakor túl sok nedves, friss anyagot tett bele vagy hagyta, hogy a sok csapadék védelem nélkül ráessen a halomra. Mit tegyek? Forgassa át a komposztot, közben keverjen hozzá száraz, szerkezetes anyagot, pl. gallyakat, forgácsot, szalmát!Takarja le a prizmát/silót, így védje a túlzott csapadéktól!Biztosítsa a komposzt szellőzését, fúrjon bele lyukakat, esetleg dugjon bele perforált műanyag csöveket!
Rengeteg giliszta van a komposztban!
Miért?
A földigiliszták szeretik a nedvességet. (Jelenlétük és működésük nem káros, sőt előnyös.) Mit tegyek? Végezzen marokpróbát! Ha tényleg túl nedves a komposzt, keverjen hozzá száraz, szerkezetes anyagot (forgács, szalma, fanyesedék)!
Füstöl a komposzt!
Miért?
Mert magasra szökött a hőmérséklet és a vízgőz lecsapódik. A mikroorganizmusok tevékenysége termeli a hőt, méghozzá akkor, ha túl sok könnyen bomló tápanyag áll a rendelkezésükre. Ne hagyja, hogy 70°C fölé emelkedjen a hőmérséklet a komposztban! Mit tegyek?Keverjen a komposzthoz földet, az csökkenti a hőmérsékletet! Ellenőrizze a nedvességtartalmat (a víz gyorsan elpárolog)!
(Csurgalékvíz) tócsa keletkezett a komposztáló körül!
Miért?
Nem megfelelően állította össze az alapanyagokat, az túl sok friss, nedves anyagot tartalmaz vagy hirtelen nagy mennyiségű csapadék hullott a halomra. Csurgalékvíz keletkezik a biokémiai átalakulások révén is. Mit tegyek? Figyeljen a nyersanyagok megfelelő arányú összeállítására!Keverjen szerkezetes anyagot a komposzthoz! Takarja le a prizmát/silót! A csurgalékvizet, ha tudja, fogja fel, mert az magas koncentrációban tartalmaz tápanyagokat, ami a talajvízbe, közeli patakokba kerülve szennyezheti azt!
