Háztartási hulladékkezelés

 Az Effektív Mikroorganizmusok (EM) és alkalmazásuk a komposztálásban

A Földön az élet rendkívül változatos formái optimálisan egy nagy szimbiózisban élnek. Ha ez megbomlik, az a sokféleség nagy csökkenésében jelentkezik, márpedig ez a biztosítéka az adott ökoszisztéma rugalmasságának, egyensúlya fenntarthatóságának.
A bioszférának egy igen jelentős komponense a mikrobavilág, mely méreteinél fogva nem látszik, mégis fajaik változatos működésükkel egy összefüggő anyagcsere hálózatot alkotnak. Ebben a láthatatlan, mikrobák által alkotott szervezetben élünk mi, termeljük táplálékainkat és betegítjük a környezetszennyezéssel. Ha ez a szervezet elpusztul vagy meggyérül (a környezetszennyezéstől), akkor ebben a beteg világban rengeteg bajunk lesz.

A fentiekből kiindulva fogalmazhatjuk meg azt az elvet, mely szerint sokkal könnyebb és értelmesebb létrehozni egy kedvező mikroflórát, mint a kedvezőtlent elpusztítani. Erre rengeteg gyakorlati megfigyelés van, elég csak az élelmiszeripar számos ágazatát megemlíteni.
 

Az EM összetétele és közvetlen hatásai:

Egy japán kutatócsoport,  talajoltó anyagokkal történő kísérletezése során bukkant erre az értékes mikrobakeverékre, mely élelmiszereinkben, talajainkban előforduló „jóindulatú“ fotoszintetizáló-, tejsavbaktériumokat, élesztőket tartalmaz nagy fajgazdagságban. Mentes mindenféle vegyszertől, genetikailag módosított élőlényektől. Hatásaik sok ponton jelentkeznek, melyekkel gyakran egymást erősítik:

kiszorítás – kedvezőtlen, kórokozó mikrobák kiszorítása
dominancia – rossz működésű mikroflóra áthangolásával rothadás helyett erjedés
bioaktív anyagok termelése – felsőbbrendű szervezetek számára rendkívül 
hasznos anyagok termelése (antioxidánsok, vitaminok, stb.)
szennyezőanyagok széles skálájának ártalmatlanítása

Az említett hatások rengeteg, környezetünkben megfigyelhető kedvezőtlen jelenségre jelentenek gyógyírt a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben egyaránt.
 

Az EM alkalmazása a komposztálásban

Ez a rendkívül értékes mikrobiális oltóanyag a komposztálásnak valami egészen új lehetőségeit nyitja meg! Nézzük meg először, hogy mik is a legfeltűnőbb ismérvei az EM komposztálásnak a hagyományos eljárással összehasonlítva.
 

Az EM komposztálás előnyei

Kisebb munkaigény (forgatás, levegőztetés mellőzése)
Stabil állapot gyorsabb elérése
Kevesebb kellemetlen és környezetszennyező gáz képződése
Több tápanyag visszatartása
Jobb C/N arány
Kedvezőbb mikrobiális összetétel és esetleges patogének kiszorítása
Magas bioaktív anyag tartalom (anitoxidánsok, vitaminok, növényi hormonok, stb.) A tápanyag utánpótlás mellett talajoltás is!
Az EM komposztálás általános elvei:

      Általában 1 m3 szerves anyagra 1-4 liter EM alkalmazandó vízzel úgy hígítva, hogy a végső keverék kb. 35 % nedvességtartalmat érjen el (a hígításra használt víz nem lehet ártalmas a mikrobákra, pl. az esetleg klóros csapvizet állni kell hagyni egy napig). Az alkalmazandó EM oltóanyag mennyisége függ a komposztálandó anyag összetételétől (már bomlásnak indult vagy könnyen romló anyagok többet igényelnek). A légmentes komposztálás feltételeit úgy állíthatjuk elő, hogy a levegőt kipréselve a keverékből légmentesen zárható tartályban vagy fóliával letakart dombokban hagyjuk érni. Forgatás a komposztálás ideje alatt azért lehet csak szükséges, hogy a durvább, nagyobb szerkezetű elemek fizikailag is tovább aprózódjanak. A komposzthalom belső hőmérséklete jelzi az ideális légmentes folyamatokat (40 oC fölé a melegedés nem jellemző), ha magasabb az azt jelenti, hogy sok levegő maradt a keverékben.
 

Komposztálási módszerek az EM-mel

Tisztán zöld növényi hulladékok esetén 1 tonna zöld részhez 3-4 liter EM kerül beoltásra. Például 50-50 % zöld növényi hulladék és ételmaradék (vagy egyéb mezőgazdasági hulladék, pl. állati ürülék) keverékénél 1 tonna anyaghoz 3-4 liter EM oltóanyagot, majd 2 hét múlva ismét ugyanennyit keverünk be. Hullott falevelek komposztálásakor 100 kg falevélhez 2 liter EM oltóanyagot keverünk annyi vízzel, hogy az optimális nedvességet elérjük Az anaerob körülmények között EM oltóanyaggal megerjesztett anyag rövid időn belül a talajba bedolgozható, ott már nagyon gyorsan átalakul
 

Komposztálás háztartási Bokashi vödörben:

A háztartási szelektív hulladékgyűjtés egyik fő buktatója a romlékony szerves anyagok megőrzése. A szerves hulladékokat, ételmaradékokat apróra vágva rétegezzük, közé Bokashi oltóanyagot (az EM szilárd halmazállapotú oltóanyaga) szórunk vagy EM-et permetezünk. Az anyagot lepréselve tartjuk (egy belső fedővel, amire követ helyezünk nehezékként) addig is a légmentesen záródó tető alatt, míg meg nem telik az edény. Időnként az edény alján lévő csapot megnyitva leeresztjük a komposztlevet, ami 1:100-1:1000 hígításban növények locsolására vagy töményen lefolyó tisztítására használhatjuk 1-2 napon belül. Az erjedés 2 hét alatt megy végbe (szobahőn vagy nem túl hűvös helyen), ezután tartalma kellemes édeskés savanykás illatú lesz. Talajba beásva vagy komposztdombba helyezhető a további lebomláshoz. Földbe ásva 2-3 hét elteltével ültethetjük növényeinket. A háztartási szerves hulladékkezelést úgy oldja meg ez a módszer, hogy elkerüljük a rothadással járó kellemetlen szagok képződését, a penész, a legyek és muslicák megjelenését, melyek mind rontják szerves alapanyagaink állapotát, gyakorlatilag veszélyes hulladékká degradálva azt. Az EM amellett, hogy az értékes tápanyagokat kitűnő állapotban megtartja hozzáadott értéket is képez a termelt bioaktív anyagokkal, antioxidánsokkal és értékes, változatos mikroflórájával.

 

 Hogyan lesz az almahéjból virág

Amikor a négyéves lányom a konyhai Bokashi keletkezési történetéről mesél, az nemcsak elbűvölően hangzik, hanem valóban tudja, miről beszél.

Valamivel több, mint két hétbe telt, míg a konyhai hulladékaink valami eszméletlenül értékessé alakultak. Mindössze egy kis tapintatra és egy egyszerű fermentáló vödörre volt szükség, mely minden otthonhoz passzol. A legfrissebb statisztikák szerint Ausztriában évente 601 kg hulladék jut minden egyes emberre. A négytagú családom esetében, beleértve 2 kisgyermeket, ez 2404 kg volt: vég nélküli harc és vita arról, hogy ki vigye ki a szemetet. Egy nagyvárosban élünk egy lakásban és a szemét és papír számára a megfelelő konténert használjuk. Az üvegnek és műanyagnak egy kis gyalogutat kell beterveznünk, és a biohulladék – hm, igen, mindezidáig ez nem igazán volt téma. A gondolat arról, hogy konyhai hulladékból értékes trágyát készítsünk a teraszi bokraink számára, és saját paradicsomot neveljünk, a Bokashi komposztáló vödörrel értelmessé vált. A vödör nem túl nagy és jól elhelyezhető a tároló helységben. Tehát könnyen elérhető a konyhából és – tapasztalataink szerint – szobahőmérsékleten nincs kitéve hőmérsékletingadozásnak. A vödör anyaga EM-kerámiaport tartalmaz, így tehát magában hordja az információt az effektív mikroorganizmusok rezgésével kapcsolatban, mely támogatja a hulladékok fermentációját.

A Bokashi kifejezés eredetileg Japánból származik és fokozatos átalakítást jelent. Különböző organikus hulladékok az effektív mikroorganizmusokkal kiegészülve fermentációja történik. Míg klasszikus komposztálás során a kiindulóanyag oxigénnel bomlik és hosszabb folyamatot igényel, a Bokashi felhasználásával az organikus hulladékok a fermentáció során a növények számára gyorsan hozzáférhető formába kerülnek. Ezalatt minden tápanyagot megtartanak, melyek a fermentáció során még jobban felértékelődnek. Még egy előny: mindez szagképződés nélkül történik. A kész Bokashit végül az erkélyre való vagy cserepes növények földjébe keverjük és további két hét után, a pH-érték változása után semmi sem áll a növény útjába. 0,2 százalékos EM-víz oldattal való folyamatos öntözés gondoskodik az egészséges és ellenállóképességében megerősödött növényről.

A konyhai Bokashinkhoz mindent összegyűjtöttünk, ami a gyümölcsökből és zöldség tisztításakor keletkezik. A hulladékot kis darabokra vágtuk, egy maroknyi szárított Bokashival összekevertük és minden újabb felületet az EM-víz oldattal bepermeteztünk. A tartalmat végül a Bokashi-vödörben homokzsákkal lenyomtuk és a tetejét jól lezártuk. Fontos, hogy a fermentációt kevés oxigénbevitel befolyásolja. Számunkra teljes odafigyelést igényelt, hogy a megszokottól eltérően ne tegyük a biohulladékot a kukába, és hogy felaprítsuk a hulladékot a jobb átalakítás érdekében. Az egész család kíváncsi volt, hogy sikerül-e a Bokashinkat előállítani. A lányunk lelkesen segített, amikor az ételmaradékokat péppé nyomtuk.

Egészen különösen csalogatta őt a „balkoni szép növények kilátása” és a kíváncsiság, hogy mi lesz pl. az alma héjából. A Bokashi komposztáló vödör feltöltése a mi háztartásunkban egy kis időbe telt, mivel a konyhai hulladékok napi mennyisége nem túl nagy. Már a feltöltés során is tudtuk azonban a szivárgó értékes folyadékot hasznosítani. Ez a fermentáció során képződik, és a vödör alján gyűlik össze, és a leeresztő csappal rendszeresen kivehető. Vízzel erősen hígítva ez a folyadék értékes növényi trágyát képez. Miután a vödör megtelik, és a tetőt jól lezártuk, kb. 14 napba telik, míg az utolsó réteg is megfelelően megerjed. Ennyi ideig marad rejtve az általunk újonnan felfedezett gyűjtőszenvedély eredménye. A gyerekek néha résnyire nyitották a tetőt, hogy megnézzék, mi történik belül, de nem csak nekik kellett ellenállni a csábításnak. Nagy volt az izgalom, és végül véleményezhettük az eredményt: a hulladék formája felismerhető volt, azonban már nem volt olyan tarka. A tartalom édes-savanykás, de nem rothadt, ami azt jelenti: eredményesek voltunk!

A végterméket látva, mely életünk első kész konyhai Bokashi-ja, büszkeség töltött el minket. Nem utolsósorban a tudat, hogy a konyhai hulladékot értékessé tettük, az előre örülés a dús növényeknek az erkélyünkön és a kislányunk sugárzó arca, ahogy a nagymamának mesélte: „Éppen jó földet csinálunk neked. Az almahéjból gyönyörű virágaid lesznek!”

Szeretném megvásárolni a Bokashi komposztáló vödröt!

Szeretném megvásárolni a Bokashi-t!

Szeretném megvásárolni az em-BIO-t!