Jelenleg az emberiség számára a termőtalajok állapota jelenti a legnagyobb kihívást illetve igényli a legnagyobb odafigyelést. A földfelszín alig 12%-a – 1,6 milliárd hektár - alkalmas a mezőgazdasági termesztésre, és a termőtalaj vastagsága ezen a viszonylag kis területen is csak alig néhány arasznyi. A víz- és a szélerózió, a sivatagosodás és a városok terjeszkedése miatt évente 50 ezer négyzetkilométerrel csökken a mezőgazdasági terület a világon, amely több mint hazánk teljes területének a fele. Csak Európában, csak az úthálózat és a települések terjeszkedése miatt óránkét 11 hektárral kevesebb szántóföld marad. A termesztésre alkalmas talajnak nem csak a felülete csökken, hanem a termőréteg vastagságával és a megfelelő talajélettel is gond van. A nem megfelelő művelés hatására csökken a talajok szervesanyag-tartalma és a bennük található hasznos élőlények, többnyire baktériumok száma, vagyis a talaj termőképessége. Bár a terméseredmények növekednek, egyre nehezebb feladatot jelent az egyre csökkenő termőfelületen előállítani a növekvő népesség ennivalóját.
Az ENSZ éppen ezért a 2015. évet a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította.„Egészséges talajokat az egészséges életért” – ez pedig a kampányév jelmondata. A kezdeményezés megfelelő hátteret és indíttatást adott egy, már régóta érlelődő hazai elhatározásnak is: a hazai talajok állapotának a megőrzése- és a fenntartható gazdálkodás iránt elkötelezett intézmények, cégek illetve szakemberek létrehozzák a Magyar Talajvédelmi Szövetséget. A szövetség célja, hogy a tagjai a maguk területén, illetve a lehetőségeik szerint összehangolt lépéseket tegyenek a talajok védelméért.
Mit ad nekünk a talaj?
A talajnak rendkívül fontos szerepe van az élelmiszerek előállításában, és valójában hihetetlenül „élő anyagról” van szó. Csak az egészséges talaj képes megfelelő körülményeket biztosítani a növényeknek a csírázástól egészen a termés betakarításáig. A talajokban nem csak sok élőlény él, hanem az is nagyon fontos, hogy a földi biodiverzitás negyede a talajokhoz kapcsolódik. A talajokban élő baktériumoknak idáig az 5%-át sikerült megismerni, ami azt jelenti, hogy a talajélet megőrzése, vagyis az élő talajok megmaradása azért is fontos, nehogy a pusztuló talajokkal az emberiség számára fontos baktériumok is elpusztuljanak. A FAO adatai alapján csak azzal bő másfélszeresére lehet növelni a termést, ha olyan technológiát használnak, amely megőrzi a jó talajállapotot, vagyis a talaj megfelelő szerves anyag tartalmát, szerkezetét és a talajéletet.
Forrás:agrarszektor.hu
