A baktériumokat, különösen közkeletű, de pontatlan nevükön a bacilusokat sokan kiirtandónak, ártalmasnak tartják, és fertőtlenítők, antibiotikumok hadát vetik be ellenük. Pedig a bennünk élő bélflóra jó része nemcsak jó hatású, hanem nélkülözhetetlen is.

Élők az élőért

A természet egyik csodája, hogy az élő szervezetek maguk is életteret adhatnak más élőknek. Így van ez az emberek esetében is: testünk rejtett zugaiban, a nyálkahártyák felszínén milliárdnyi apró élőlény, baktériumok tömege található. Betelepülésük rögtön a születés után elkezdődik, amint az újszülött keresztülhalad a szülőcsatornán, illetve ahogy először táplálékhoz jut. Legnagyobb részük a bélrendszerben található. 

A vékony- illetve főleg a vastagbelek nyálkahártyáin élő, mintegy félezer fajta baktérium többsége nemcsak nem ártalmas, hanem épp ellenkezőleg, fontos, elengedhetetlen szolgálatokat tesz a szervezet kiegyensúlyozott működéséért, egészségének fenntartásáért. Kapcsolatba lépnek a bélnyálkahártya sejtjeivel, védik a bélrendszert a kórokozó, toxint termelő, fertőzést okozó baktériumtörzsek megtelepedésétől, segítik a szervezet védelmi rendszerét, az immunsejtek termelődését. Hozzájárulnak az emésztési folyamatokhoz, például a kalcium, a vas és a magnézium felszívódásához, több vitamin, például a B- és K-vitaminok termelődéséhez, serkentik a bélmozgást. A baktériumok anyagcseréje közben rövid szénláncú zsírsavak és különböző aminosavak (arginin vagy glutamin) termelődnek.

Színes, rejtett lakóközösség

A bélrendszerben lakó hasznos, jótékony baktériumok, az ún. probiotikumok alkotják a bélflóra állandó részét. Mennyiségüket két adat jellemzi legjobban: számuk meghaladja a gazdaszervezet, az emberi test sejtjeinek számát, és össztömegük több kilót tesz ki. Fajtájuk igen változatos, a legismertebbek közöttük a Lactobacillus törzsek és az ún. Bifidobaktériumok. Van több olyan törzs is, amelyeket kórokozóként ismertünk meg, mert a szervezeten kívül kerülve fertőzést okozhatnak, de a bélflóra lakójaként ártalmatlanok, sőt, maguk is védik a szervezetet az egyéb patogén mikrobáktól. Ilyen például a Streptococcus termophilus és az Enterococcus faecalis. 

Pásztormatuzsálemek, avagy a joghurt titka

Legendák szólnak arról, hogy a Kaukázus lakói vagy a Balkán hegyi pásztorai között az átlagosnál nagyobb számban élik meg az emberek a már-már matuzsálemi, száz éves életkort. Mivel ezt a feltételezést a statisztikák is alátámasztották, száz évvel ezelőtt egy orosz mikrobiológus-gerontológus kíváncsi lett ennek a hátterére. A Pasteur Intézetben dolgozó Ilja Mecsnyikov a korai öregedés és a halál okát a vastagbélben lévő rothasztó baktériumok által termelt mérgeknek tulajdonította, és kereste azt az anyagot, táplálékot, amely ezeket pusztítja. 

A "csodaszert" a fermentált tejkészítményekben gondolta megtalálni: úgy vélte,a bolgár pásztorok közt előforduló kiugróan magas életkor annak köszönhető, hogy sokat fogyasztanak a savanyított kecsketejből (joghurtból), és bizonyára az abban lévő tejsavbaktérium pusztítja el a rothasztó baktériumokat. Azt tapasztalta ugyanis, hogy ez az ital különösen jót tesz az emésztésnek, elősegíti a vastagbélben zajló felszívódási, méregtelenítési folyamatokat, a mérgező, rothadó anyagok, a salak ürülését. A tej alvadását előidéző baktériumot a Pasteur intézetében ki is tenyésztette, és bolgár tejbacilusnak, Lactobacilus Bulgaricusnak nevezte el. Noha Mecsnyikovnak sem sikerült a hosszú élet titkát, a minden körülmények között alkalmazható elixírt felfedeznie, de kutatásai ráirányították a figyelmet a hasznos bélbaktériumokra, előkészítették a probiotikumok igazi szerepének megismerését, így munkásságáért méltán kapott Nobel-díjat.

Együtt jobb

Az, hogy a jó baktériumok az egészséges szervezet egyensúlyának fenntartásában fontos szerepet játszanak, régóta ismert. Akadályozzák a kórokozók megtapadását, sőt pusztítják is azokat, serkentik az immunfolyamatokat, fontos anyagokat, vitaminokat, metabolitokat termelnek. Több kísérlet folyt azzal kapcsolatban, hogy a probiotikumok jó tulajdonságai segíthetnek-e egyes betegségek kezelésekor is. Úgy találták, hogy a probiotikumot tartalmazó, ún. funkcionális élelmiszerek, illetve a probiotikus készítmények hatékonyan hozzájárulnak többféle kórkép gyógyulásához. Így például a Crohn-betegségben alkalmazva a tünetek enyhülését, az immunműködés erősödését tapasztalták. Gyerekeknél egyes vírusfertőzés okozta hasmenés (pl. rotavírus) enyhülését, gyorsabb gyógyulást értek el probiotikumok által.

A laktóz intolerancia esetében és egyes allergiás betegségeknél is tapasztaltak kedvező hatást. Javítani tudták a hatékonyságot azzal, ha nem egyféle probiotikumot adtak a betegnek, hanem több hasznos baktériumtörzs egyidejű visszatelepítéséről, pótlásáról gondoskodtak. A jó tapasztalatokon felbuzdulva ma a legtöbb, probiotikumok visszatelepítésére ajánlott készítmény több komponensből áll, például a Lacto- és a Bifidobaktériumokat szükség esetén egyszerre pótolják.

Védje bélflórájának egészségét!

Egészsége védelmében parányi segítők egész hadserege áll készenlétben: a bélrendszer lakói, a hasznos baktériumok. Jó tudni, milyen káros hatások gyengíthetik le a bélflórát, hiszen vele együtt szervezetünk immunvédelme is károsodik.

Jó és rossz harca? Ez nem mese...

A bélrendszerünkben található baktériumtelepek összesen 1,5-2 kilogramm tömeget tesznek ki. Ez az irdatlan mennyiségű baktérium (összefoglaló nevén a bélflóra) sokfajta törzsből áll össze. Vannak közöttük kórokozók, vagyis patogének, és jóval nagyobb számban olyanok is, amelyek épp ellenkezőleg: jó szolgálatot tesznek a szervezetnek. Az ártalmas mikrobák egy része feltételesen patogén, vagyis az egészséges szervezetet nem betegíti meg, csak akkor, ha azt valamilyen egyéb körülmény (zsenge vagy éppen előrehaladott életkor, betegség, stb.) megfosztotta a védekezőképessége egy részétől. Az egészséges bélflórában többségben vannak a jó, az emberi test számára hasznos, a védekezőképességét növelő baktériumok. Az arány jó esetben körülbelül 85-15 százalék a javukra. Ha azonban a "jó" baktériumok (a probiotikumok) pusztulásnak indulnak, a számuk lecsökken, akkor ez az arány felborul. Ez legelőször az emésztőrendszeri zavarokban nyilvánul meg, például hasmenés, puffadás, gázképződés, székrekedés, mérgezéses tünetek és elégtelen tápanyag-felszívódás is jelentkezhet. Nézzük, milyen káros hatások miatt indulhat pusztulásnak, mitől károsodhat a bélflóra!

Nézzen a tányérba!

A legtöbb hibát mi magunk követjük el a bélflóránk, egyben az immunrendszerünk egészsége ellen. Kezdjük a legegyszerűbb dologgal: nem mindegy, hogy mi kerül a tányérunkra. A táplálkozás közvetlenül hat a bélflórára, hiszen a rosszul megválasztott, egyoldalú, egészségtelen ételek nem nyújtanak megfelelő életfeltételeket a bélrendszerben élő baktériumok számára. 

A kevés zöldség-gyümölcs fogyasztása, vagyis a vitaminban és rostban szegény táplálkozás a modern életvitel egyik legáltalánosabb hibája. Ugyanis például egyes nem emészthető, vízben oldódó rostok egyáltalán nem feleslegesek az emberi szervezet számára: ezek az ún. prebiotikumok az emésztőrendszer felső szakaszában változatlan formában haladnak végig, de a bélrendszer alsó szakaszán megtelepedő hasznos baktériumok, a probiotikumok számára tápanyagot biztosítanak, elősegítik szaporodásukat. Árt a bélflóra összetételének a finomított szénhidrátok (fehérliszt, cukor, hántolt rizs) túlzott fogyasztása is. Ha aránytalanul sok fehérjét és húst tartalmaz az étrend, az a coli baktériumok elszaporodását segíti elő. Más hibákat is elkövethetünk: ilyen például az elégtelen folyadékbevitel, amely lecsökkenti a keringő vér mennyiségét, vele akadályozza az immunsejtek mozgását, működését is.

Az élelmiszeripari készítményekben lévő adalékanyagok, ízfokozók, állagjavítók, tartósítószerek stb. óvatlan fogyasztása pedig új kihívások elé állítja az immunvédelmet, mivel ezek a vegyi anyagok növelik az allergiás reakciók számát és pusztítják az egészséges bélflórát. Ez utóbbi veszélyt növelik az élelmiszerekben visszamaradt növényvédőszer-maradványok illetve antibiotikumok is.

Gyógyító szerek, pusztító mellékhatások

Az orvostudomány csodálatos eredménye, hogy ma a legtöbb bakteriális fertőzésre van speciális, "célzott", illetve széles hatáskörű antibiotikum. Ugyanakkor ezek a gyógyszerek nemcsak a patogén mikrobákra vannak hatással, hanem az emberi szervezet immunrendszeréhez, egészségéhez feltétlenül szükséges, jótékony baktériumokra is. Ezért az antibiotikumok alkalmazásakor mindenképpen ajánlatos betartani néhány alapszabályt. A legfontosabb, hogy csak az orvos által, az adott alkalomra és fertőzésre rendelt antibiotikumot használja gyógykezelésre, vagyis se az esetleg egy korábbi betegségből megmaradt, se a valaki más számára rendelt (ismerőstől, családtagtól kapott) baktériumellenes szert ne alkalmazzon. 

Már a kúra idején érdemes elkezdeni a probiotikumok visszatelepítését, egyrészt olyan élelmiszerek étrendbe iktatásával, amelyekben természetes módon vannak jó baktériumok (például az élőflórás tejtermékekben lactobacillusok), másrészt olyan étrend-kiegészítők fogyasztásával, amelyek többfajta probiotikumot tartalmaznak. Nemcsak az antibiotikumok, hanem több más gyógyszerek alkalmazásánál is gondolni kell azok baktériumölő hatására. Így például a fogamzásgátló és az egyéb hormonális jellegű gyógyszerek, a szteroid gyulladáscsökkentők, valamint az emésztés javítására szedett savlekötő szerek is ártalmasak a bélflórára.

Káros szenvedélyek

Nincs jó hírünk azok számára sem, akik egyes életviteli szenvedélyeknek hódolnak. Az élvezeti szerek közül még a legártalmatlanabbnak ismert kávézás is káros hatással van a bélflórára, már egy-egy adag is kimutatható arányban pusztítja a probiotikumokat. Hasonlóképpen a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás is olyan anyagokat juttat a szervezetbe, amelyek gyengítik, pusztítják a bélflórát.

Jaj, az a stressz!

Egyre többet tudunk manapság arról, hogy a modern életforma legpusztítóbb tényezője az a folyamatos feszültség, ideges nyugtalanság, már-már állandósult stressz, amelyben élünk. Számos betegség hátterében áll ez a nehezen elkerülhető civilizációs ártalom. Bizony, bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül az immunrendszer egyik legfontosabb bástyáját, a bélrendszerben élő hasznos baktériumtelepeket is érinti az illetőt ért stresszhatások. A kedélyállapot romlása, a görcsös feszültség, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás és alváshiány, a kimerültség sokféleképpen hat az egész szervezetre: megváltoztatja többek között a belek nyálkahártyáinak kémhatását, rontja az emésztés hatékonyságát. Nyelvi fordulatok tucatjai árulkodnak erről az összefüggésről: "egy görcs a gyomrom", "hasmenésem van az idegességtől", "kiszáradt a torkom, nyelni sem bírok", "ég a gyomrom", stb. Érdekes tény, hogy még az ún. pozitív stressz is ilyen élettani hatást vált ki: például az utazási izgalmak is kiválthatják ezeket a hatásokat, melyek következtében felborul a bélflóra egyensúlya. Hasmenés, székrekedés, gyomorgörcs, puffadás és sok más tünet jelezheti a bajt - a kiváltott tünetekről és a lehetséges teendőkről a kapcsolódó cikkeinkben olvashatnak részletesebben.

Lehetséges összefüggés a candida-gombák elterjedése és a bélflóra állapota között?

A természet nem tűri az űrt: ha egy helyről az addig ott élők kipusztulnak, meggyengülnek, akkor mások foglalják el helyüket. A bélflóra hasznos baktériumainak, a probiotikumoknak a pusztulása így gyakran más élőlényeknek, például az agresszíven terjeszkedő sarjadzógombáknak ad helyet. Ezek közül a legismertebb a candida-gomba, amely az egészséges szervezetben is jelen van, de nem okoz panaszokat. Ha azonban a bélflóra (és azzal együtt az immunrendszer egésze) meggyengül, és semmi sem állja útját a gombák szaporodásának, a candidiasis (sarjadzógomba-túlburjánzás) súlyos betegségeket is képes elindítani. Megjelenhet a fertőzés a bőrön vagy a különböző nyálkahártyákon, leggyakrabban az emésztőcsatorna valamelyik állomásán, illetve a nemi szerveken, de bekerülhet a vérkeringésbe is, amely bármely más szervet, így a szemet vagy a szívet is megbetegítheti.