„Kisüt a Nap, fogy a hó, eltűnik a takaró. Illatozik a virág, zöldbe borul a világ.”
-hangzik az egyik gyermekmondóka.
Ki ne könnyebbülne meg a borongós, hideg téli napok után: „Végre Tavasz!...”
Ahogy a Nap sugarai előcsalogatják az első növényeket a kertben, úgy szaporodnak meg a teendőink is odakint. A teljesség igénye nélkül, nézzük most a legfontosabbakat:
Talajoltás:
Mielőtt nekifognánk a veteményes előkészítésének, érdemes talajoltást végeznünk emBIO aktivált mikrobiológiai készítménnyel. Az emBIO egy szerves, méghozzá élő organizmusokból álló, folyékony készítmény, amely több baktériumfaj segítségével aktivizálja a talajéletet és növeli a terméshozamot. Baktériumtrágyának is nevezhetjük. A jó baktériumtrágya nem attól lesz komplex készítmény, hogy egynél több baktériumfajt tartalmaz, hanem azok megfelelő kiválasztása, aránya és működése révén. Az emBIO a cellulózbontó baktériumok mellett, nitrogénkötő és a foszfor felvételét elősegítő baktériumfajt is tartalmaz. A talajba juttatott sok milliárd baktérium a növény helyett dolgozik! A növénynek spórol meg energiát, máskülönben annak kellene saját savkiválasztása segítségével a számára szükséges tápanyagokat a talajból előteremtenie. A baktériumtrágya környezetbarát: nem terheli a szántóföldeket, hiszen semmi mást nem csinál, mint a talajban eleve ott élő baktériumok számát növeli meg, és ezáltal hozzájárul a talaj természetes védekezőképességéhez is. Természetes körülmények között ugyanis egy területet, például egy mezőt, nem sújtanak olyan fertőzések, mint amilyeneknek a megbontott ökológiai életű termőföldön a kultúrnövények rendszerint ki vannak téve.
A nitrogént ingyen adja a talajhoz, hiszen az általa talajba került, és ott szabadon élő nitrogénkötő baktérium a légköri forrásokat felhasználva közvetít nitrogént a növények számára. Használatával a műtrágyázás mértékét csökkenteni, hatékonyságát pedig növelni lehet. Ha ősszel elmulasztottuk, akkor most van itt az ideje a különböző trágyák kijuttatásának is. A legkiválóbb trágyaanyag az istállótrágya, hiszen egyaránt tartalmaz humuszt és tápanyagokat. Aki azonban nem olyan szerencsés, hogy ezt beszerezhesse, még mindig bemunkálhat a talajba komposztot, tőzeges, érett sertéstrágyát is. A trágya beforgatása előtt juttatjuk ki az emBIO-t, mégpedig úgy, hogy megfelelő mennyiségű vízzel elkeverjük. A földterületünk nagyságának ismeretében, könnyen kiszámíthatjuk, a szükséges mennyiséget. Általánosságban azt ajánljuk, hogy hektáronként 200-300 l vízhez, 20-40 l emBIO-ot adagoljunk, majd permetezővel jutassuk ki, lehetőség szerint 10-14 nappal a vetést, ültetést megelőzve. Míg a szerves trágyák általában következő évben „adják ki az erejüket”, a baktériumok talajba való pótlásával már a trágyázás évében érezni fogjuk e kedvező hatást.
A kijuttatatott oldatot legalább 10-15 cm mélyen forgassuk be a talajba. A szerves anyagok, tápanyagok jobb feltáródása következtében, növényeink intenzívebben gyökeresednek, jobb lesz a tápanyag hasznosításuk és szárazságtűrésük is. A későbbiekben, amikor a növényeink már szépen fejlődnek érdemes emBIO-val kezelni az állományunkat. Optimálisan 10-14 naponta vagy eső után alkalmazzuk. Permetezéskor 1:300-1:500 hígításban, öntözésnél 1:1000 (folyamatos csepegtetőrendszer esetén 1:10.000) arányban. Folyékony fejtrágyázással, gyomirtó-kezeléssel kombinálható. Baktericid, fungicid kezelésekkel való párosítás értelemszerűen nagyban csökkenti a hatását. Megfigyelések szerint ugyanakkor előnyös adalékanyag a permetlevekben. Organikus gazdálkodásban használt növényápoló permetezésekkel együttes alkalmazása különösen ajánlott. Megjegyzés: emBIO-val történő permetezéseknél, talajoltásnál a tűző nap kerülendő, ugyanis a káros UV sugarak a mikróbákat is könnyen elpusztíthatják.
Ha a föld megfelelően elő lett készítve, akkor jöhet a vetés és dugványozás. A magvetést fólia alatt már januárban el lehet kezdeni. Vásárolja meg idejében a vetőmagvakat és csak ellenőrzött, egészséges, tasakolt magot használjon. Legkorábban a mák magja kerüljön a földbe. Mihelyt a talaj megszikkadt, lehet vetni a sárgarépa, a petrezselyem, a zöldborsó, a hónapos retek és a spenót magját, lehet duggatni, vagy vetni a vöröshagymát. Ezeknek a növényeknek a magjai nem fagyérzékenyek, az átmeneti hideg nem tesz bennük kárt. Ezért jobb korán, mint megkésve hozzálátni a munkákhoz.
A palántákat megvásárolhatjuk, de ha van rá lehetőségünk, nevelhetünk is. Mindössze a palántaneveléshez alkalmas eszközökre, egy alkalmas helyre, és egy kis ráfordított időre lesz szükségünk.
Ha megvannak a magok, készítsük elő az erre a célra szánt edényeket.
Használhatunk tejfölös, joghurtos műanyag poharakat, de egyszerűbb, ha tojásos tálcába, vagy WC papír guribába ültetünk. Ez utóbbi azért praktikus, mert nem kell kivenni belőle a palántákat, ezzel együtt ültethetjük ki végső helyükre.
Fontos figyelni arra, hogy a választott edények alja ne legyen zárt, ha esetleg az lenne, azokat feltétlenül ki kell lyukasztanunk. A fényben leggazdagabb helyiséget válasszuk ki a palántanevelésre, ott is a növényeket az ablak közvetlen közelében helyezzük el.
Magvetés lépésről-lépésre
1. Első lépésként töltsük fel 6-10 cm laza, apró morzsás, magvetésre ideális földdel az edényünket. Nedvesítsük át a földet, majd engedjük, hogy a fölösleges víz eltávozzon.
2. Hintsük el egyenletesen a magokat a felületen, majd szórjuk meg finoman a morzsalékos talajjal. Ellenőrizzük az egyes magok ültetési mélységét. Általános szabály, hogy a magok átmérőjének duplája mélységben legyenek. Spricnivel nedvesítsük meg a talajfelszínt.
3. Melegigényes magok esetén (paradicsom, uborka, padlizsán, paprika, tökfélék, dinnyék) biztosítsunk a csírázáshoz 24-32 fokot, ezért takarjuk le üveglappal vagy műanyaggal, fóliával a vetést. Hidegtűrő fajok esetén az átlagos szobahőmérséklet is megfelelő.
4. Ha a magok kihajtottak, tegyük világos helyre és csökkentsük a hőmérsékletet 16-24 fokra.
5. Ha a magoncok elérik a két lombleveles állapotot elérkezett az idő, hogy egyesével/kettesével szétválasszuk őket (kivétel, ha tőzegkorongba így vetettük a magokat). Alaposan áztassuk fel a földet, hogy minél kevesebb gyökérsérüléssel elválaszthassuk a magoncokat.
6. A palántázáshoz használt ültetőközeg ugyancsak legyen laza, jó vízáteresztő, apró morzsás szerkezetű. Nedvesítsük meg és szúrjunk egy lyukat a közepébe. Ebbe helyezzük óvatosan a kétleveles növénykéket, majd azonnal öntözzük és enyhén tömörítsük körülötte a földet. Helyezzük a palántákat világos helyre, de pár napig óvjuk a közvetlen napfénytől. Az ültetőközeget ne hagyjuk kiszáradni és figyeljünk a szellőzésre.
Palántaneveléskor fellépő betegségek
A palántanevelés során fellépő betegségek közül a „palántadőlés” a leggyakoribb, amit több kórokozó gombafaj (Fusarium spp, Phytophthora spp.) és baktérium (Pseudomonas spp.) faj is okozhat. Legérzékenyebbek a paprika, a paradicsom és a káposztafélék palántái. A kórokozó terjedésének megfelelően a pusztulás mindig foltokban mutatkozik. Ezek visszaszorítására és a károk megelőzésére kiválóan alkalmas emBIO aktivált mikrobiológiai készítményünk, mely a benne található mikroorganizmusok (Coniothyrium minitans, Streptomyces griseoviridis stb.) jótékony hatásának köszönhetően megakadályozza ezeknek a káros gombáknak és baktériumoknak a szaporodását és fejlődését, s ezáltal a palántadőlés kialakulását is. A védekezés szempontjából a megelőzés is igen fontos szerepet játszik. Még a magvetés előtt érdemes az ablakpárkányt és a palántanevelés során használt különböző munkaeszközöket 1,5%-os rézgálicoldattal fertőtlenítenünk. A káposztafélék és a paprika károsodását legeredményesebben úgy előzhetjük meg, ha már a magvetéskor beöntözzük emBIO-val a magtakaró földet. Arra érdemes odafigyelni, hogy a rézgáliccal történő fertőtlenítés és az emBIO-val történő kezelés között teljen el néhány nap, ugyanis a réz anti-baktericid hatása kedvezőtlenül hat az emBIO-ban található hasznos mikrobákra is.
A palánták kiültetése
Mivel a növényeknek sokáig a legjobb körülményeket biztosítottuk, nem lehet hirtelen kiültetni őket a szabadba, hanem szoktatni kell őket a mostohább körülményekhez. Ezt a folyamatot nevezzük edzésnek. Ilyenkor érdemes a kiültetés előtt kirakni őket az erkélyre, napos helyre, majd éjszakára bevinni őket a lakásba, védettebb környezetbe. A káposztafélék palántáit a magvetéstől számított hat hét után ültethetjük ki, a paprika- és paradicsompalántáknak ehhez nyolc hét szükséges. A magvetés idejét tehát visszafelé kell kiszámítani. A káposztafélék palántáit április közepe táján lehet kiültetni, a magvetés ideje tehát március elején van. A melegigényes növényeket, mint a dinnye, a paradicsom, a zsálya csak május közepétől ültessük ki a szabadba, ennek megfelelően a palántanevelésüket március végén kell elindítani.
Gyep és pázsit rendbe rakása:
Még mielőtt a fű el kezdene nőni, célszerű gyepszellőztetést, gyeplazítást végezni. Kisebb felületek esetén ezt meg lehet tenni kézi erővel egy gereblye segítségével is, nagyobb terület esetén érdemes gyepszellőztető gépet használnunk. A szellőztetés célja, hogy a fű közül a mohát feltépjük, a talajt meglazítsuk, több levegőhöz juttatva ezzel gyepünket.
A különböző gyeptrágyák kijuttatását is ilyenkorra lehet időzíteni. Gyepeink állományának javítására is felhasználhatjuk az emBIO-t. Az öntözésnél 1:1000 arányban jutassuk ki, 10-14 naponta. A fűmag vetését fagyok után lehet kezdeni (kb. 40-50 g/m2).
Fák, cserjék gondozása
A tél folyamán letörhetett néhány ág, előfordulhattak kisebb fagyások. Ezeket le kell vágni, majd sebkezelő szerrel érdemes kezelni a metszés helyét. A nedvkeringés beindulása előtt igyekezzünk elvégezni a koronaalakítással kapcsolatos munkálatokat is. A lombhullató fákat (kivéve dió), nyári és őszi virágzású cserjéket, félcserjéket metsszük elsőként!
A rózsákkal, hortenziákkal, örökzöldekkel még várjunk, amíg a fagy esetleges károsító hatása nem látható. A szőlővel is ráérünk, amíg a rügyeik nem duzzadnak meg, sőt kipattanásuk után is vághatók. A növények alakításának fő szempontja a zöldtömeg és a virágmennyiség, ezáltal a terméshozam arányosságának elérése. A szellős korona és ágrendszer több napfényhez juttatja a növény belső fás és zöld részeit, ami a virágzást előidéző hormonok mennyiségét növeli. Sokan követik el azt a hibát, hogy túl sok ágat vágnak le, vagy nagyon visszametszik a hajtásokat olyan növényeknél is, ahol a nagy terméshozam a cél. Probléma ez az alakjukkal díszítő fáknál, cserjéknél is. A drasztikus beavatkozás eredményeképpen erőteljes vízhajtások nőnek. A tőből eltávolítandó részeknél sohase hagyjunk csonkot az előbb leírt ok miatt. A nagyobb vágási felületeket sebkezelő anyaggal védjük!
EM BIO a gyümölcstermesztésben:
Az EM-BIO-val a virágfertőző gomba eredetű betegségek fertőzési időszakában kell kezdeni a kezelést, s ekkor is a strobilurin hatóanyagú készítményekkel történő együttes kezelés a javasolt. Virágzásban a virágzás kezdetén és teljes sziromnyíláskor kell kipermetezni. A mikróbák megfelelő passzáló hatással vannak a patogén szervezetekkel szemben, nemcsak virágzás idején, hanem a fiatal termés zsenge állapotában is. Szőlőben fürtzáródásig alkalmazzuk, almában a színeződés, azaz a cukrosodás idejéig (a tejsav baktériumok miatt szüret előtt utoljára kb. egy hónappal) használjuk. Egy vegetációs ciklusban 4-8 alkalommal javasolt az EM-BIO levél és gyümölcspermetezésre. Mindig vegyük figyelembe a lombfelület nagyságát és ehhez igazítsuk a kellő csiraszám eléréséhez szükséges EM-BIO mennyiséget.
További feladatok
Elkerülhetetlen márciusi munka a kert minden lombhullató növényének, sőt minden, fából készült tárgyának (kerítés, kapu, oszlopok stb.) lemosó permetezése.
Az öntözőrendszert is át kell vizsgálni beüzemelés előtt. Ezt magunk is megtehetjük, de bonyolultabb automata öntözőrendszernél hívjunk inkább szakembert! Az öntözőrendszer indítása az időjárástól függ.
Ha kertünkben tó is található, annak tisztításáról is gondoskodnunk kell! A víz kiszivattyúzása után ki kell merni az iszapot az elrohadt növényi részeket eltávolítani, a túlságosan elburjánzott növényeket kiritkítani a köveket és a tófóliát az algáktól és más lerakódásoktól megtisztítani! Majd újra fel lehet tölteni vízzel a medret, halakat visszatelepíteni stb…
A vízinövények kicsit később kezdenek el hajtani. Vannak olyanok, melyek már kora tavasszal el kezdenek hajtani. Pl.: mocsári nőszirom, harmatkása. Korán tavasztól virágzik a gólyahír és a mocsári nefelejcs, a gyömbérgyökér, martilapu is. A fagyérzékeny növényeket, melyeket zárt helyen teleltettünk, a fagyveszély elmúltával lehet kiültetni.
Javasolt kezelés EM-BIO-val:
Tavaszi időszak kezdetén 1,5-2,5 litert EM-BIO /10 m3 a szükséges dózis kerti tavak esetén. A tó nagyságától függően a kimért mennyiség 2/3 részét töményen kell kijuttatni a tó vizébe! A másik 1/3 részét vízzel felhígítva (lehetőség szerint a tó vizével hígítsuk) kézi vagy motoros permetezőbe a tó felületére illetve a part menti részeire egyenletesen, teljes lefedettséggel kipermetezni. Az egyenletes kijuttatás rendkívül fontos. Lehetőség szerint a permetező porlasztófeje minél apróbb cseppekre porlasszon. 4-6 hetente ismételjük meg a kezelést. A nagyobb nyári melegekben gyakrabban, 3-4 hetente. A tó kezelése történhet EM-BIO mikrobiológiai készítménnyel átitatott mészkőpor felhasználásával. A szezon második kezelésnél ajánlott apróbb szemcseszerkezetű mészkőport vásárlása. Ezt itassuk be EM-BIO-val és egyenletesen szórjuk ki a tó felületére.
Évelő ágyások
Száraz, elhalt növényi részek eltávolítása és tápanyag utánpótlás a feladatunk. Az időközben előbújó hagymás növényeink környezetét érdemes megtisztítani, rendbe tenni, hogy virágzásukban gyönyörködhessünk!
Rózsák:
Március közepén el lehet kezdeni a metszésüket. Az elfagyott, letört ágakat a rossz helyen nőtt hajtásokat távolítsuk el.
Jó kertészkedést kíván az embiodebrecen csapata!
